Az épület bontásának technológiai sorrendje
A felvonulást követően az alábbi sorrendben kerülnek elbontásra az épületszerkezetek: lekapcsolás a közművekről, beépített bútorok, épületgépészeti berendezések, nyílászárók szárny- és lehetőség szerint tokszerkezete, meleg burkolatok (pvc, linóleum, parketta, szőnyegpadló), szaniterek, vízvezetékek, szerelvények, tető héjalás, kémény, vízszigetelés, bádogos szerkezetek, tetőszerkezet, födémburkolatok, hidegburkolatok és felbetonok, feltöltések a födémben, béléstestek, födém tartószerkezet (gerendázat), lépcsők, válaszfalak, függőleges tartószerkezetek (falak), alapok, lábazatok.
Szükséges gépek, eszközök
Az épületszerkezetek jelentős része kézi erővel is bontható, a betonokhoz általában gépi bontókalapács szükséges. Családi lakóházak esetén a falak bedöntését általában valamilyen földmunkagéppel végzik. A szükséges szállítójármű a törmelék mennyiségétől függ. Ha veszélyes anyag kerül elő – pl. azbeszt, speciális technológia szükséges a kezeléséhez.
A hulladék tárolása és elszállítása
Ha az elbontott hulladék (sitt) mennyisége a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú melléklete szerinti küszöbértéket meghaladja, a hulladékokat csak fajtánként csoportosítva szabad a munkaterületen felhalmozni. Az elszállítás igazoltan végzendő el, erről nyilvántartó lapot kell vezetni. Az előírásokat a fenti rendelet tartalmazza, olvasson részletesebben a hulladékkezelésről, az erről szóló fejezetben! Az illegális szemétlerakás visszaszorítása érdekében a hatóság fokozott figyelmet fordít a hulladékkezelés szabályszerűségének ellenőrzésére, így érdemes az előírásokkal tisztában lenni.
A munkálatok befejezését követően az építtető feladata
Az épületbontás befejezését követően az építtető feladata, hogy a befejezés tényét a hatóságnak bejelentse.
Az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) rendszerébe fel kell feltölteni a földhivatal által záradékolt változási vázrajzot. Ezzel a feladattal meg kell bíznunk egy földmérőt, aki elkészíti a bontás utáni állapotnak megfelelő geodéziai tervet. Érdemes olyan szolgáltatót választani, aki a földhivatali ügyintézést is elvégzi, és az OÉNY-be is feltölti az elkészült munkát.
Amennyiben a hulladék mértéke meghaladja a jogszabályban előírt küszöbértéket, a felelős műszaki vezető vagy az építtető köteles az illetékes környezetvédelmi hatósághoz benyújtani a hulladék nyilvántartó lapot.